2015
Ápr.
A bábjáték szerepe, lehetősége a nyelvoktatásban... és iskolánkban
Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozdításával életre kel, szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit, bábjátéknak nevezünk. Ezek az eszközök nemcsak tárgyak lehetnek, hanem a test különböző részei is, amelyek mozgással egy-egy figurát, hangulatot próbálnak kifejezni. Ez a különös életre keltés a bábjáték legfontosabb eleme.
Már az egészen kis gyerekek is szerepet játszanak, pl. az alig egy éves kisfiú a babakocsiban ülve fél órán keresztül repülőzik egy keksszel, mielőtt elmajszolná, vagy egy négy éves kislány Csutka Jutka és Csutka Jancsi babáknak árul mindenféle magokkal és levelekkel ízesített „sár fagyit” a nagymamája porcelán kávés készletéből, miután egy testápolós dobozzal „kivasalta” az összes kis ruhácskáját, ahogyan az anyukájától látta.
De például, ha az autónk nem akar elindulni, mi felnőttek is megsimogatjuk, biztatjuk, hátha ez segíti „őt”. Sokszor nevet is adunk neki, vagyis megszemélyesítjük. Bár felnőttként kevésbé vállaljuk fel ezt a gondolkodást, mégis amikor szülővé válunk, a kisgyermekünkkel való kapcsolatunkban ismét hagyjuk felszínre törni ezt a fajta játékosságot. Mindenféle trükköt, „animációs csodát” bevetünk, ha a gyermekünk nem akarja bevenni a gyógyszert, nem akar felöltözni, fogat mosni vagy egyszerűen csak nem akarja megenni a vacsorát.
A bábozás közvetítő szerepének fontosságát felismerve és felhasználva az (idegen nyelv) oktatásban sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el rövid idő alatt. A PlaySchool Gyermek Nyelviskolában a bábozás szerves része az óráknak.
A gyerekek sokkal hamarabb megtanulják a ruhák angol/német elnevezéseit, ha például egy papír béka pizsamában akar iskolába menni, de a mamája erőnek erejével felöltözteti „rendes” ruhába, még ha a béka a zoknit a kezére vagy a nadrágot a fejére húzza is, mintha csak képeket mutogatnánk nekik. Már a 3 éves gyerekek is le tudják szidni a kis békát kezükben az anya békával – mert a szituáció otthonról ismerős –, tökéletesen bele tudják élni magukat mind a kis béka, mind az anya béka szerepébe. Mivel ebben a korban főképp utánzással tanulnak, észre sem veszik, hogy mindezt egy idegen nyelven teszik, leutánozva a tanár nénit, mert ők most nem gyerekek, hanem rosszcsont kis békák vagy épp szigorú anyukák.
A bábjáték legnagyobb jelentősége abban áll, hogy olyan kaput tud megnyitni a gyermek és a felnőtt vagy gyerek és gyerek között, amely addig zárva volt. Segít abban, hogy ne kelljen még önmagunkat megmutatni, hanem szépen lassan, egy „álarc” mögül csak egy kicsit kelljen előbújni, így őrizve még saját gyermeki énünket.
Mesés keretbe ágyazva könnyebben megoldható a feladat, mert felszabadítja a gátlásokat és elvonja a figyelmet magáról a feladatról, illetve az angolról/németről. Ha pl. egy süni bábu csoportosítja a gyümölcsöket és a zöldségeket, esetleg Süsünek kell megtanítani egy dalt, a gyerekek sokkal könnyebben segítenek a süninek, aki az almát zöldségnek hiszi – hiszen ő is hibázik vagy Süsünek gátlások nélkül énekelnek el egy angol dalt, mert itt nem magán a dalon van a hangsúly, hanem, hogy mennyire vicces, ahogy Süsü hamisan énekel. Ily módon az egész feladat „kontextusba” kerül. Nem a feladat megoldása lesz a fő cél, hanem a mese, az, hogy megtanulja a süni, hogy az alma gyümölcs és a sárkány se hamisan énekelje a dalt. Ez az, ami mozgósítja a képzeletet, és közben a feladatot is sikerül elvégezni. (Ha pedig nem sikerül hibátlanul teljesíteni, akkor a javítás a bábuval történhet ugyanúgy a mesei keretben. Így az értékelés, a visszajelzés és a javítás is a játék részévé válik.)
Bábozással fejleszthetjük a gyerekek értelmi-, érzelmi-, esztétikai- és szociális készségét. Leépíthetjük vele a nyelvi gátlásokat. Erősíti az én-tudatot, fejleszti a beszédkészséget, az emlékezetet, a képzeletet, a párbeszéd készségét, a gondolkodást és a kreativitást.